Lisztérzékenység – Cöliákia
Az egyik legfontosabb ételérzékenység. Bármely életkorban kialakulhat, gyermek és felnőttkorban egyaránt.
Krónikus hasmenés
Gyakori, híg székürítés
Glutén-szenzitív enteropátia
Az egész szervezetet érintő, a vékonybél nyálkahártyájának károsodásával járó, felszívódási zavarokat okozó, autoimmun betegség. A betegséget az arra érzékenyeknél az étkezéssel bevitt prolaminok indítják be. A betegség szempontjából legfontosabb prolamin a búzában lévő glutén, alkoholban oldódó komponense a gliadin. Ugyanakkor kerülendő a rozs secalin, az árpa hordein és a zab avenin tartalma miatt, ezek a prolaminok is károsítják a bélbolyhokat.
Tünetek:
A betegség későbbi életkorban diagnosztizálása esetén a tünetek is változnak:
fáradtság, hasi panaszok, osteoporosis, ízületi fájdalom, depresszió, ismétlődő vetélések, különböző bőrbetegségek ( dermatitis herpetiformis Duhring ).
Kezelése: kizárólag diéta – élethosszig tartó gluténmentes étrend.
Belenyugvás vagy további vizsgálatok?
Huzamosabb ideje fennálló hasmenés, hasi fájdalom, állandósuló fáradékonyság, fogzománc hibák, sebek a szájnyálkahártyán, a hajlatokban kialakuló bőrkiütések, osteoporos ( csontritkulás ) esetén, bármilyen furcsa felnőtt korban is , gondolni kell lisztérzékenységre (cöliakia).
A lisztérzékenység nemcsak gyerekkorban, egyre gyakrabban felnőttkorban jelenik meg.
A lisztérzékenység autoimmun betegség, amely az egész szervezetet érinti, a folyamatot az arra érzékenyeknél az étkezéssel bevitt prolaminok indítják be.
Mik ezek a prolaminok és mit okoznak?
A prolaminok a gabonákban lévő egyes fehérjék, amelyekkel szemben túlérzékenység alakulhat ki, ellenük antitestek termelődnek. A vékonybél nyálkahártyája sérül, a bélbolyhok elpusztulnak, nem tudják ellátni feladatukat, amely az értékes tápanyagok felszívásából áll, következményesen malabszorpció (felszívódási zavar )alakul ki.
Aki, cöliakiában szenved annak kerülnie kell a búzát, a benne lévő glutén alkoholban oldódó komponense a gliadin miatt. Kerülnie kell a rozs (secalin ), az árpa (hordein ) és a zab ( avenin ) fogyasztását is , ezek a fehérjék is károsítják a bélbolyhokat. A glutén eliminációjára a folyamat leáll, a bélbolyhok regenerálódnak, a felszívódási zavarok rendeződnek. A glutén visszaterhelése esetén a bélbolyhok károsodása újra kezdődik.
A coliakia előfordulása 0,5- 1 % körüli. A búzatermesztő és fogyasztó országokban ( Európa, Észak Amerika ) előfordulása gyakoribb, prevalenciája világszerte szignifikánsan nő.
A lisztérzékenység megjelenési formái a klinikai kép alapján oszthatók fel. Gyakran fedezik fel az 1 – es típusú cukorbetegség kialakulásával párhuzamosan.
A cöliakiával egy életen át együtt kell élni, sajnos nem gyógyítható, kizárólagosan megfelelően összeállított gluténmentes diétával kezelhető. A gluténmentes termékek választéka, minősége az utóbbi években sokat javult. Fogyasztói áruk sajnos igen magas, amit nem ellensúlyoz a betegség esetén igénybe vehető adókedvezmény sem.
A cöliakia diagnosztizálása biopsiával és szerológiai vizsgálattal történik. A biopsia során a vékonybél felső szakaszából történik minta vétel. A jellegzetes szövettani eltérés és a cöliakiára jellemző ellenanyagok ( anti tTG IgA, IgG ) vérből történő kimutatásával igazolható, szerencsés esetben kizárható a lisztérzékenység. A diagnózis felállítása előtt a gluténmentes étrendet nem szabad bevezetni, ellenkező esetben a vizsgálatok eredménye bizonytalanná válik.
Pozitív diagnózis esetén el kell sajátítani a gluténmentes étkezést. A diéta hatására a tünetek megszűnnek, a felszívódási problémákból adódó hiányállapotok rendeződnek. A diéta be nem tartása vagy későn felfedezett cöliakia talaján kialakulhat súlyos malabszorpció (felszívódási zavar ), későbbiekben rosszindulatú elváltozás a vékonybélben, osteoporosis (csontritkulás).
Lisztérzékenység esetén ki kell iktatni az étrendből a búza, rozs, árpa, zab, tönköly, kamut búza tartalmú élelmiszereket, a magok pelyhesített változatát, az ezekből a magokból előállított bármely élelmiszert, abban az esetben is, ha csak nyomokban tartalmaz glutént. Ugyanakkor kerülendő a gluténliszt, maláta, maláta kivonat.
A cöliakiás betegek egy része tolerálja a zab avenin tartalmát. Az ő esetükben is, maximum 50 – 60 g zab fogyasztható naponta, amely nem lehet glutén szennyezett.
Bevásárlás során tanulmányozni kell az élelmiszercímkét, mert a glutén adalékanyagként megtalálható különféle élelmiszerekben.
Jó tudni ,miben is lehet elrejtve glutén:
A tejtermékekben (puding, krémtúró, joghurt, tejföl, margarin, sajtkrém, holland sajtok)
A húsipari termékekben (konzervek, felvágottak, pácolt termékek)
Ételízesítők, ketchupok, fűszer keverékek, Maggi fixek, az instant kakaó- és italporok, a nesskávé, a fagylaltok és a pudingporok
A malátából készült pótkávéban
Rostos gyümölcslevekben
A gabonákból erjesztéssel készült italokban: vodka, whisky, gabonapálinka, sör.
A vásárlást megkönnyíti, hogy a glutén jelölés köteles allergén!
Az élelmiszer csomagolásán megtalálhatjuk:
gluténmentes
gliadinmentes
gluten free liszt érzékenyek/cöliákiások is fogyaszthatják
vagy a grafikus ábrázolást: áthúzott búzakalász.
A gluten free és a wheat free termékek nem tévesztendőek össze. A búzamentes termékek tartalmazhatják a cöliakia kiváltó ágensét illetve a gluténmentes termékek tartalmazhatnak egyéb a búzában található fehérjéket.
Étrend kiegészítő és különböző gyógyszerek szedése esetén is meg kell győződni a termék gluténmentességéről.
A glutén tartalmú gabonák helyettesítésére alkalmas az amarantmag, agar agar, burgonya, guarmag, cirok, hajdina,köles,kukoricaliszt, kukoricakeményítő, kukoricadara, lupin, manióka, rizs, rizsliszt, barnarizs liszt, teff, sárgaborsóliszt,szójaliszt, szentjánoskenyérmag liszt, szezámmag, quinoa készítményei. A választék bőséges Táplálék Allergia boltokban, webes felületen érdemes a kínálatról tájékozódni.
Mire kell még feltétlenül figyelni?
A gluténmentes termékek előállítását térben vagy időben el kell különíteni a hagyományos termékek előállításától. A lisztérzékenyek számára a szálló lisztpor is veszélyt jelent. Az otthoni ételkészítés folyamatát időzíteni kell ( zsiradékban sütéskor először történjen a gm. rántott hús elkészítése), egyes eszközöket meg kell különböztetni ( gyúródeszka, fakanál ), a kenyérpirítót speciális – mosható zacskóval lehet csak használni vagy külön pirítót kell beszerezni.
A diétával kapcsolatban még számtalan kérdés felmerül, ahhoz, hogy ne alakuljanak ki diéta hibák szükséges a témában járatos dietetikust felkeresni.
Dermatitis herpetiformis Duhring:
A lisztérzékenység bőrelváltozást is okozó formája a dermatitis herpetiformis Duhring betegség . Erősen viszkető hólyagok jelennek meg a könyökhajlatban, nyaktájékon, térd felszínén, fartájékon.Az emésztőszervi tünetek kevésbé jellemzők. Helyi kezelésre sok esetben nem reagál. A tünetmentessé tett esetekben a cöliakia boholy károsodást és más elváltozást okozó tényezői ettől függetlenül nem szűnnek meg. A bőrgyógyászok tapasztaltak a betegség felismerésében. Diagnosztizálása a cöliakiával megegyező, kiegészítve bőrbiopsiával.
Kezelése gyógyszerekkel és gluténmentes diétával történik.
Napjainkban egyre többször olvashatunk egy más típusú gluténrézékenységről, amely szintén glutén tartalmú élelmiszerek elfogyasztása után alakul ki, de sem a cöliakia sem a búzallergia nem igazolható. Ez az állapot a non – celiac gluten sensitivity (NCGS).
A nem cöliakiás gluténérzékenység kezelésében is a gluténmentes étrend eredményez javulást.
Bűzös széklet
Nagy tömegű, nagy zsírtartalmú
Hasi fájdalom
Görcsös visszatérő fájdalom
Fáradékonyság
Koncentráció hiány
Étvágytalanság
Fogyás
