Az ételérzékenységet gyakran azonosítják a laktóz- vagy lisztérzékenységgel, pedig ennél jóval többről van szó.

Fontos tisztázni az ételintolerancia fogalmát! Allergia esetén azonnal reagál a szervezetünk és IgE antitesteket termel az immunrendszer az adott élelmiszer ellen. Így egyszerűen kitapasztalható vagy kivizsgálható, hogy mi okozza a tüneteket. Intolerancia esetén komplikáltabb a képlet, részben azért, mert nem produkál azonnali tüneteket, részben pedig azért, mert több oka is lehet.

Okozhatja emésztő enzim hiány, ilyenkor beszélünk laktóz- vagy  hisztamin érzékenységről. Mindkét esetben más-más enzim hiányzik a szervezetből. Az érzékenységet okozhatja immunológiai betegség is, mely felszívódási zavart okoz, ilyen például a cöliákia, azaz lisztérzékenység. Ezek az ételérzékenységek összességében csupán az emberek néhány százalékát érintik.

Ugyanakkor az ételintolerancia egy kevésbé ismert fajtája majdnem minden második ember életét – köztük a gyerekekét is megkeseríti.

Az enzimhiány és immunbetegség mellett ugyanis az emésztőrendszer „megbetegedése” is vezethet ételérzékenységhez. A túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyi anyagok, rossz étkezési szokások, stressz, mozgásszegény életmód, környezet szennyezettség, mesterséges adalékanyagok, stb… tönkreteszik a bélflórát, a megemésztetlen glutén gyulladásokat okoz és ezzel növeli a bélrendszer áteresztő képességét, így a félig lebontott fehérjék a táplálékból bekerülnek a szervezetbe.  Az immurendszerünk felismeri az „idegeneket” és IgG antitesteket kezd termelni ellenük.  Ezért nevezzük IgG-mediált, vagy IgG-típusú ételintoleranciának.

Miközben a szervezet harcol a megemésztetlen fehérjékkel, különböző tüneteket is produkálhat, így az emésztési problémáktól, az elhízáson, ekcémán, ízületi gyulladáson, fáradékonyságon és nőgyógyászati panaszokon át a migrénes fejfájásig bármilyen problémát okozhat. Gyermekeknél jelentkezhetnek idegrendszeri tünetek, tanulási nehézség vagy hiperaktivitás is.

Fontos megkülönböztetni az összes (totál) IgG és csak IgG4 antitesteket vizsgáló teszteket! Többen felvetik, hogy az ételintolerancia tesztek nem tekinthetők diagnosztikai értékűnek. Hivatkoznak tudományos szakirodalomra, pl. az Európai és a Kanadai Allergiai és Immunológia Társaság közleményére. Valójában a hivatkozott cikkek azt mondják ki, hogy az IgG4 mérés nem szolgálhat az eliminációs diéta alapjául, és a vizsgálat egyáltalán nem a totál IgG mérésre vonatkozik.  Ezt mi is több alkalommal hangoztatjuk előadásaink során, az IgG4 ugyanis nem rendelkezik effektor immun funkciókkal (opszonizáció, komplement aktiválás) és inkább az immunreakció leállításában van szerepe. Ezzel szemben a totál IgG méréssel megbízhatóan azonosíthatók azok az élelmiszerfehérjék, amelyekre érzékenységi reakciók alakulhatnak ki. Ezek közé tartozik a FOODTEST 200+ vizsgálat is.

A totál IgG méréssel beazonosíthatók azok az élelmiszerfehérjék, amelyeket nem bont le megfelelően az emésztőrendszer. A fehérjék kiürítésével és a bélrendszer regenerálásával fokozatosan visszaépíthetők a korábban problémát okozó ételek. A diéta többnyire nem egy életre szóló lemondást jelent.

Csupán eliminációs diétával (azaz, a gyanított ételek hosszú időn át történő mellőzésével) is kitapasztalható, hogy mely ételeket nem tolerálja a szervezet, de hosszú heteket, akár hónapokat is igénybe vehet. Kivitelezése körülményes, szakember segítsége nélkül veszélyes is lehet.  Ez vonatkozik az ételérzékenység megállapítása utáni diétára is! Feltétlenül ajánlott szakember útmutatását kérni, mivel rossz diétával hiánybetegségek alakulhatnak ki és ezzel többet ártunk a szervezetünknek, mint amennyi haszna lenne a tüneteket okozó ételek elhagyásának.